1.
Mi az a D vitamin?
A D vitamin nem csupán a csontok „vitaminja”, hanem egy rendkívül fontos hormon, amely évmilliókon keresztül az emberi szervezetben -mivel állandóan napon voltunk – igen magas szintű volt.
2.Mennyi D vitamint termel a szervezetünk és hogyan?
Az ember 20 000-50 000 NE D vitamint szintetizál a napból napsütéses időben fél óra alatt
„Ha ruhát viselünk, vagy napvédő krémmel vagyunk bekenve, akkor nem képződik D vitamin. Mindezek fényében a napi 400 NE gyászosan kis adag a normál D vitaminszint fenntartásához minimális napfény hatás mellett.
Ahogy ma élünk, amennyi fény ér minket kora ősztől nyár elejéig”. -Szendi Gábor
3. Mit okozhat a D vitamin hiánya?
A D vitamin a szervezetben igen sok funkciót ellátó hormon, és hiánya immunhiányos állapotot idéz elő, fogékonnyá tesz a fertőzésekre, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin hasznosulását és károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. S mivel a D vitamin, mint hormon, fontos szerepet játszik a sejtosztódásban is, a népességszintű D vitamin hiány az egyik oka a rákjárványnak. A D vitamin fontos szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségekkel szembeni védelemben is, és az alacsony D vitaminszint a vizsgálatokban bejósolta idős emberek önellátó képességének és kognitív képességeinek szintjét. A magzat fejlődésében a D vitamin hiánya súlyos fejlődési zavarokhoz vezet, csecsemőkorban pedig pl. véd a cukorbetegség vagy később multiplex szklerózis vagy asztma ellen. Gyakran betegeskedő gyerekeknek nagy dózisú D vitaminra megszűntek a felsőlégúti betegségei.
4. Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány ?
FELNŐTTEKET IS VESZÉLYEZTET A D-vitamin hiánya a felnőtteket is fenyegeti: csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsökléphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota. Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet. Főleg idős embereknél fordul elő, vagy bizonyos ruházat (például csador) viselése esetén. Hiányos táplálkozás. A belekből való csökkent D-vitaminfelvétel (pl. coeliakia). Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási időszak, gyerekek). Bizonyos gyógyszerek szedése (antiepileptikumok). A vese fokozott működése. Nefrózis szindróma. Vesefunkció-zavarok. Mellékpajzsmirigy- alulműködés. Pajzsmirigy-túlműködés. Angolkór (rachitisz) egyes típusaiban. Kadmium mérgezés miatt.
5.Fel lehet e venni a D vitamint csak az éllmiszerekből?
Nem. A D-vitamin szint nem elsősorban az étrendünktől függ, a magyar átlag étrenddel kb. 80 NE-t viszünk be naponta, ami nagyon kevés. Nagyon jó D-vitamin-forrást jelentenek az édesvízi és tengeri halak, a vargányagomba, a kakaóbab, a vaj, a tej, a tojássárgája, a máj és a belsőségek, de az élelmiszerekből felvett előanyagot a szervezet a bőrben tárolja el, az átalakításhoz pedig napfényre, UVB sugarakra van szükség, ezért ajánlott az ősztől tavaszig terjedő időszakban D3-vitamint ( amit nyáron a napfény segítségével állítunk elő, de ősszel, télen nem tudunk előállítani) készítmények segítségével pótolni.
6.Lehet e ősszel és télen D vitamin hiány a szervezetben?
Igen. A napfényszegény időszakban szervezetünk alig, vagy egyáltalán nem termel D3-vitamint, ezért pótlása elengedhetetlen Az őszi és téli időszakban, a napsütéses tavasz beköszöntéig nem jut bőrünk elegendő UVB sugárzáshoz. A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának reprezentatív kutatásából kiderült: a kora tavaszi hónapokban a felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek. Tudta? A közeledő tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitaminszint is okozhatja, amennyiben a téli borús időben nem gondoskodunk a plusz bevitelről.
7. Segít e a szoláriumozás?
A bőrben csak az UV-B sugárzás hatására alakul ki a vitamin, az új típusú, modern szoláriumok viszont döntően UV-A sugarakkal működnek. A szolárium nem helyettesíti a napozást, illetve a D-vitamin bevitelt, nem biztos, hogy a barna bőr egészséges embert takar.
8. Kell e D vitamin pótlás nyáron is?
A kutatók szerint a magyarok fele még nyáron is D-vitamin hiányos. Pedig a D-vitamin pótlásához önmagában már az is elég lenne, ha májustól szeptemberig pólóban és rövidnadrágban járnánk bevásárolni – állítják a Semmelweis Egyetem (SE) kutatói. A szakértők szerint ez a kb. negyed óra is kedvező hatással van a D-vitamin háztartásunkra, pedig ekkor csak a testfelületünk mindössze ötödét éri a napfény.
Életünket házakban éljük, kevés időt töltünk szabad levegőn, ez okozza, hogy a világ civilizált részén még nyáron is óriási a D-vitamin hiány, ami a magyar lakosság mintegy felét is érinti. A D-vitamin egy részét ételekből nyerjük, de az a mennyiség közel sem olyan jelentős, mint amit a szervezet maga állít elő napfény hatására – magyarázta dr. Lakatos Péter, a SE Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. Az endokrinológus szerint ha ez a hiány megszűnne, és a téli időszakban is pótolná mindenki a D-vitamint, a daganatok száma harmadával, a combnyaktöréseké negyedével, a kardiovaszkuláris megbetegedéseké tizedével csökkenne. És ez nem minden: egyes számítások szerint akár 90 százalékkal kevesebben betegednének meg influenzában is, végső eredményként pedig 2-3 évvel nőne az átlagéletkor.
9. Mit okozhat a D-vitamin-hiánya?
A D-vitamin-hiány az egyik legsúlyosabb népbetegség világszerte, amely ugyanakkor eddig indokolatlanul kevés figyelmet kapott.
A mérsékelt éghajlaton ősztől tavaszig a napfény nem képes elegendő D-vitaminhoz juttatni a szervezetet, a D-vitaminban gazdag ételek – például bizonyos tengeri halfajták – fogyasztása pedig Magyarországon rendkívül ritka. Az egy főre eső halfogyasztás Magyarországon 4.5 kilogramm évente, ami messze elmarad az unióban átlagos 24 kilogrammtól. Télen a D-vitamin-hiány ezért jelentős, a lakosság döntő részét, de különösen a kisgyermekeket érintő probléma. A mai életmód mellett jellemzően nyáron sem képződik elég D-vitamin a szervezetben a szabad levegőn eltöltött kevés idő és a magas faktorszámú naptejek miatt. A 6-osnál magasabb faktorszámú fényvédő krémek már csaknem teljesen meggátolják a D-vitamin előállítását a bőrben .
10. Mikor és mennyit érdemes szedni a D vitaminból ?
A napi 1500-2000 nemzetközi egység D-vitamin bevitelét táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig, A biztonságos határértékről is ismertek adatok, a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.
Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász elárulta, hogy a SOTE kutatócsoportja szerint a lakosság 95%-a D-vitamin hiányos a tél végére, ezért mindenféleképpen fontos, hogy pótoljuk ezt a hiányt!
A megfelelő mennyiségű D-vitamin-bevitelének fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.
+1 Előzzük meg D-vitaminnal a betegségeket!:
Nem is gondolnánk, hogy hány olyan betegség van – közöttük a legsúlyosabbak is – amelyeket megelőzhetünk D-vitaminnal, vagy csökkenthetjük kialakulások kockázatát.
D-vitamin az erős csontokért
A D-vitamin szabályozza a szervezetben a kalcium felszívódását, ezért elengedhetetlen a csontok szilárdságának biztosításához, a gyermekek fogainak egészséges fejlődéséhez. A D-vitaminnal ezért megelőzhető a csontlágyulás, az angolkór.
D-vitamin az erős immunrendszerért
Ugyancsak erős a kapcsolat a D-vitamin és az immunrendszer állapota között. A D-vitamin csökkenti a felnőttek, gyermekek fertőzésekkel szembeni kitettségét! Megfelelő D-vitamin-szint mellett tehát kisebb valószínűséggel betegedünk meg: az influenza, a felső légúti betegségek kivédhetők a D-vitamin pótlásával. Egy felmérésben ugyanis azoknál a japán iskolásoknál, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 42%-kal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma.
D-vitamin a diabétesz megelőzéséért
Tudományos kutatások egyértelmű kapcsolatot állapítottak meg a D-vitamin-hiány és a cukorbetegség között. Felmérések tanúsága szerint a kisgyermekkorban elszenvedett D-vitamin-hiány 10 vagy akár 20 évvel később okoz cukorbetegséget.
D-vitaminnal a rák ellen
Szintén kevéssé ismert tény, hogy a D-vitaminnak igen komoly szerepe van a rákos megbetegedések megelőzésében, hiszen hormonná átalakulva szabályozza a sejtek működését is.
A D-vitaminnal elkerülhető betegségek sorának ezzel még nincs vége: bizonyítottan szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, az infarktusból való felépülésben, a vérnyomás szabályozásában, sőt az elhízás megakadályozásában is.
Súlyfelesleg egyenlő kevesebb D-vitamin?
„Külföldi kutatások szerint a súlyfelesleggel rendelkező emberek több mint 50 %-a a napfény hatására kevesebb D-vitamint termel, ez a súlyfelesleg és a D- vitamin közötti kapcsolatra utal. Az utóbbi években derült ki az is, hogy D- vitamin receptorok nem csak a régen ismert szervekben, -csontokban, belekben, vesékben- találhatók meg, hanem például az agyban és a zsírszövetben is. Az agyban található D- vitamin receptorok megléte azért érdekes, mert a D-vitamin aktív formája a szerotonin termelődését is serkenti, a szerotonin pedig erőteljes hatással van a hangulatunkra, és akár az étvágyat is befolyásolhatja.” A D vitamin pótlásával ezáltal a zsíranyagcserénket is rendezhetjük, amely a testsúly normalizálásában, azaz a fogyásban is segíthet.
Mire jó a K vitamin?
A K-vitaminnak nem csak a csontképződésben van döntő szerepe, hanem az érrendszer és a lágyszövetek meszesedésének megakadályozásában is.
A szívbillentyűk, az aorta és az artériák elmeszesedését, valamint a vese meszesedését sokáig egyszerűen a korral járó problémának tekintették, ami ismeretlen okokból egyik embert jobban sújtja, mint a másikat. A sokféle teóriából mára világossá vált, hogy elsősorban a K-vitamin hiánya felelős a meszesedésért. A Különféle K vitaminokból a K2 vitamin emelkedik ki, mint a K1 (növényi eredetű) vitaminnál jóval hatásosabb típus. K-vitamint elvileg a bélflóra is termel, ám a nyugati ember táplálkozása révén rossz irányba változtatta meg bélflórája összetételét. Ezzel is összefügghet az, hogy a bélflóra által termelt és a túlságosan szénhidrátokra épülő nyugati étrend által biztosított kevéske K-vitamin együttesen is elégtelen, s így a népességben a folyamatos K-vitaminhiány a jellemző. Külön súlyosbító tényező, hogy a kardiovaszkuláris problémáktól szenvedőknek gyakorta írnak fel warfarin ill. kumarin típusú, a K-vitaminhatást gátló vérhígítókat, amelyek az addig lassúbb meszesedési folyamatokat jelentősen felgyorsítják.
Mindenkinek ajánlott tehát a K2 vitamin szedése, akár megelőzésként, akár a már kialakult patológiás folyamatok visszafordítására. A minimális adag naponta kb. 100 mikrogramm, de komolyabb elváltozás esetén érdemesebb nagyobb dózist használni.
